Smart Business

Mindenki meg van őrülve az iPad-tól, lehet, hogy ez most lelomboz, de én egyáltalán nem. Igazán arról az oldaláról kellene megvizsgálni, hogy mire is jó ez a kis játékszer, de sokkal érdekesebb, hogy mitől alakult ki az őrület körülötte...

A januári premierje óta több milliót adtak belőle, a konkurencia őrült sebességgel kezdte el gyártani a sajátját, s a felhasználók többsége boldog mivel új kütyüvel gazdagodhatott. Ez lenne a siker recepje?


Nem, azt hiszem inkább valami más, talán az legenda, hogy az "enyém lehet egy Mac", hogy különbözhetek az arctalan PC-sek tömegétől. Nos hát ezt az illúziót évekig ültetgette a most boldog tulajdonosokba a Mac agytrösztje. A végtelennek tűnő PC vs. Mac reklámok végül úgy tűnik annyira pépesre darálták a felhasználók agyát, hogy mindenkinek elment a maradék esze, s válság ide vagy oda rohant iPhone-t venni, iPad-ért sorbaállni. Nincs ebben semmi csoda, csupán hosszú évek során jól elvégzett, kitartó marketing kampányról, amely másról sem szólt, hogy mennyivel jobb egy Mac.   

A Mac rajongók kasztja már az iPod megjelenésével hatalmas növekedésnek indult, a konkurrens Zune mégis csak Microsoft... szóval ciki. Az iPod aztán kinőtte magát egy életforma jelképévé. Mindenhova magammal vihetem a világot.

Teljesen logikus volt, hogy először telefonná, végül valamiféle univerzális kommunikációs eszközzé kellett változnia, hiszen az internet lehetőségeihez már nem volt elég a letölthető zene meghallgatására szolgáló cucc.

Lett belőle okostelefon, s persze újdonságként valami nyálcsorgató... érintőképernyő. Ezzel persze eg rakás gond is akadt, míg mások meg megszűntek. Nem kellett már valódi billenyűzet, és jöhettek a jó kis programok is. Ebből is persze először a trendik, lézerkard és vicces játékok. Ma sem nagyon jutottunk túl ezeken, bár évek óta ígérgetnek mindet a fejlesztők.

Aztán persze nem volt elég nagy a kijelző internetezni. Innen már csak egy ugrás volt újra feltalálni az eddig többször sikertelenül bevezetetett technológiát a tabletet.


Ennyi lenne a siker? Nem PC, nagyobb, mint iPhone, és elég nagy a képernyője az internetezéshez?... :-) 

A világ furcsa fricskája, hogy az Apple 1979-ben már készített egy Graphic Tablet névre hallgató eszközt, de ez inkább csak egy beviteli eszköz volt. Tíz évig aztán néma csend...
1989 táján mások is megpróbálkoztak hasonlóval, sikertelenül. 1993-ban az Apple újra próbálkozott a Newton Message Pad-el, de ez olyan drága volt, hogy szintén bukásra ítélt cucc lett belőle. 1998-ban a Fujitsu Stylistic 2300 volt az első színes érintőképernyős készülék, sejthető árakon, majd 2001-ben a Microsoft is megpróbálkozott a Smart Display-el. Senkit se érdekelt a piacon. 2010-ig még legalább 2-3 próbálkozás bukott meg valamilyen 2000 dollár körüli tablettel. Szóval... hogy is van ez... akkor nem kellett, most meg mindenki veszi, mint a cukrot? 

Fel kellett nevelni a Mac generációt, akiknek az agyában már egyértelműek a kódok.. iM a Mac... Not a PC!


 

Ma könnyedén elkérnek ugyanis akár több százezer forintot is a hozzáértők a tapasztalatlanabb ügyfelektől. Ez teljesen felesleges, ráadásul legtöbbször értelmetlen is. Egy ismerősöm mintegy kétszázezer forintot költött a századeleji webdesign egyik itt ragadt darabjára, mire felismerte, hogy megvezették.   PC World: Menő weboldal ingyen?

Hatalmas vita alakult ki a PC World-ön arról, hogy egy kezdő vállakozásnak kell-e súlyos pénzeket költeni weboldal fejlesztésre. Véleményem szerint nem, vagy legalábbis nem sokat. A cikk itt olvasható...

A Wordpress lehetőségei mára valóban kínálnak olyan megoldásokat, amelyek segítségével akár ingyen is elég jó oldalakat lehet összedobni percek alatt.

Persze a, Drupal, a Joomla és a Wordpress mindenre nem lehet megoldás, ez egyértelmű. Ha a cél nem csupán cégünk bemutatása természetesen forduljunk szakemberhez, aki az igényeinknek megfelelő speciális oldallal örvendeztet majd meg bennünket, megfelelő anyagi díjazás ellenében.

Sok esetben azonban erre egyáltalán nincs szükség. Furcsamód néha elég egy blog, egy rendszeresen jól megígírt webnapló ahhoz, hogy megtaláljuk az ügyfeleinket. Erre talán a legjobb példa Buherátor karrierje, amely a Buhera Blogból indult el, s most saját biztonsági tanácsadó cégként működő vállalkozássá terebélyesedett Silent Service néven.

Remélhetőleg a kezdő vállalkozások megértik azt, hogy ma már nincs meg az kényszer, hogy weboldalt csak programozók és grafikusok hadával hozhatunk létre. Erre talán jó példa lehet a SmartUP Communicaitons oldala is, amely néhány nap alatt készült, s jól mutatja már most is az induló new-media ügynökség lehetőségeit.

Persze aki szeret barkácsolni azoknak akad szerkesztő, például az Artisteer, amely azt ígéri, hogy ezzel néhány perc alatt képesek lehetünk elkészíteni a saját oldalunkat, persze csodát senki se várjon elsőre. :-)

 

 

Volt szerencsém részt venni az egyik startupverseny sorozaton, többféle szerepben is. Ez azért is izgalmas, mert még sosem versenyeztem, noha számos esetben üldögéltem a szervezők oldalán sosem tapasztaltam meg milyen az amikor a másik oldalon ott ülnek a nézők, befektetők, érdeklődők. És csak rád kiváncsiak!

Miért is húztam át? Mert csak akkor kíváncsiak rád, ha érdekes vagy. Ellenkező esetben ásítozni fognak, meg a fülüket vakargatják, rosszabb esetben óvatosakat hortyogva észre sem vesznek.

A Startup versenyek egy része valamilyen rendezvény részeként - vagy érdekes, vagy nem - de azért általában vonzza az érdeklődőket, így több szempontból is hasznos lehet egy kezdő vállalkozónak.

1. Befektetőt találhat, ha elég jó az ötlete, elég érdekesen adja elő, és elég jól networköl egy ilyen eseményen.

2. Bejuthat a médiába, ha elég...

3. Partnereket találhat ...

4. Kritikát kaphat hozzáértőktől. Talán ez az egyik legfontosabb, hogy az ötletünket megméretve hasznos tanácsokkal gazdagodhatunk, komoly kritikákat kaphatunk, sőt akár új ötletek is felvetődhetnek egy ilyen bemutatkozás hatására.

Egy ilyen előadás esetében igen fontos az összeszedettség, a tiszta koncepció, a megfelelő magabiztosság és a felkészülés. NE GONDOLJUK, hogy érdemes rögtönözni. Ez hatalmas gyakorlat nélkül biztos, hogy nem fog sikerülni. Szánjunk rá időt, hogy megírjuk a szövegünket és gyakoroljuk be. Mondjuk el olyanoknak, akik értenek hozzá és olyanoknak is, akik egyáltalán nem. Ebből kiderül majd, hogy elég érdekes-e a témánk, s hogy a hallgatók értenek-e valamit abból, amit majd élesben el szeretnénk mondani a versenyen.

Az előadásunkat írjuk le és emeljük ki nagyobb betűvel a lényeget - erre koncentráljunk.

Ne próbáljunk szakmai blablával senkit lerohanni, a zsűrik többsége az egyszerű technoblabla nélküli. érthető koncepciókat szereti.

Mutassuk be, hogy mi a célunk, mit szeretnénk és mindezt hogyan képzeljük. Adjunk támpontokat mutassuk be az aktuális helyzetet és jelöljük ki a következő lépést.

Lehetőleg legyünk érdekesek, mutassuk meg mennyire szeretjük az ötletünket, és villantsuk fel, a jövőben várható lehetőségeket. Legyen annyira vonzó a tervünk, hogy más is bele szerethessen.

Legyünk profik, hozzáérők és próbáljuk meg ezt a legszerényebben előadni. Őrizkedjünk a felesleges humoroskodástól, a terjengősségtől és a semmitmondó szóvirágoktól.

Kedves olvasóm most joggal mondhatnád, hogy csak a számat járatom... igen ez igaz, de nem teljesen. Illusztráció helyett álljon itt két videó, egy próba és egy éles előadás ugyanabban a témában. A két előadás között két nap telt el, s zárójelben jegyzem meg, a szöveget a végére nagyjából szószerint tudtam.  Azonban a ló másik oldalára sem érdemes átesni, amikor az egész már olyan, mint egy vers, mert abba viszont könnyen belezavarodhat a gyakorlatlan előadó.

Blogtimes pitch training from sunranger on Vimeo.

Elsőre nem is olyan rossz, de ehhez képzeld hozzá, hogy fenn állsz egy emelvényen, egy csomó ember téged néz, kamerás ember áll az orrod előtt, szemedbe világít a reflektor...

Blogtimes.hu | Turcsán Tamás from Enterprising Culture on Vimeo.

Egy ilyen előadás akár megfordíthatja az életed, érdemes egy kicsit készülni rá. Ha teheted érdemes akár profival is tréningezni rá, hogy te lehess a következő győztes. :-)

Az e-kereskedelem nyertese a válságnak, olvasom mindenfelé. Ez jó. Végre valaki nyertes, de hányan vannak az igazi nyertesek? Ez már egy másik kérdés. Kisebb nyomozás után kiderül, hogy nem sokan, sőt igazán talán kevesen.

Magyarország kb. 2500 webáruházzal és webshoppal büszkélkedhet. Ez szép megint. Ebből azonban a teljes online forgalom (mintegy 100 milliárd) nagy százalékát (kb. 80 % ) 20 vállakozás zsebeli be. Van ezen kívül még mintegy 400 olyan webshop, amely bevételei a teljes forgalom 19 százalékát adják össze. Maradt nekünk mintegy 2000 webboltunk végül amelyek 1, azaz egyetlenegy százalékon osztozik. Ez nem annyira tűnik jónak.



Miért is van ez így?
Ma olvastam, hogy itthon az új webáruházak és a régebbiek közül a vásárlók inkább a megszokottakat választják. Ez azt jelenti, hogy az öt éve működők sokkal több látogatót érnek el, akik persze több terméket vásárolnak. Kemény.

Az újaknak kemény munka bekerülni a versenybe, a felhasználó ugyanis nem bízik az újdonságokban. Ez nagyon gáz. Akkor mit is csináljunk, ha mindenképpen ebből szeretnénk megélni?

Sok pénz, vagy egy jó ötlet kell inkább? Esetleg mindkettő? Érdemes-e egyáltalán belekezdeni? Ha minket kérdezne meg valaki, akkor mi azt mondanánk, csak akkor kezdj bele, ha olyan az ötleted, ami tutin működik.

Légy egyedi, igényes, termékeid, oldalad legyen annyira vonzó, hogy a vevők egymásnak adják majd a címedet. Ehhez nem árt persze némi PR, akciók és közösség építői véna, megbízható vevő támogatás és vonzó garancia feltételek.

Ha mindez egyben van érdemes a webshopot keresőoptimalizálni, megismerkedni a mérő és elemző eszközök használatával és rendszeresen használni is azokat.
 

A pénz, termék és tudás összege állandó - ha gyenge az ötleted, de jó a terméked, nyúlj jó mélyen a zsebedbe. Ha jó az ötleted és a terméked, egész olcsón megúszhatod a webshop bevezetést. Az első 20 közé mindenképpen rögös út vezet, a középmezőny azonban nem elérhetetlen senkinek sem.

Miért is érdemes elsajátítanunk a networkinget? A kapcsolatépítés folyamán ugyanis a már meglévő kapcsolati hálónkat bővíthatjük, értékes ismeretségeket alakíthatunk ki. Ez akár rövid távon is hozhat olyan együttműködéseket, megrendeléseket, megbízásokat, állásajánlatokat, amelyek céges, vagy személyes sikereinket segíthetik.

A PC World legújabb cikkében összegyűjtötte, hogy mit tegyünk és mit ne a kapcsolatépítés folyamán.
 

Szabályok amelyeket érdemes betartani, tanácsok, amelyeket érdemes megszívlelni:

- Határozott lehetsz, de ne légy tolakodó
- Ne erőlködj, nem ma kell megkötnöd életed üzletét
- Légy elegáns, választékos és alkalomhoz illő
- Ne feltünősködj, nem kell mindenkinek egyszerre bemutatkoznod
- Ne bizalmaskodj és ne légy haverkodó
- Tudd, pontosan mit akarsz, de ne erőszakold senkire azt
- Légy jól tájékozott és érdeklődő
- Kelts érdeklődést terméked, szolgáltatásod, céged iránt
- Ne légy terjengős, unalmas, vagy túl humoros
- Légy készséges, barátságos és távolságtartó is egyben
- Nézz ki profinak és légy az is
-  Legyen nálad névjegykártya, lehetőleg jól tervezett
- Kérj minden beszélgető partneredtől névjegyet
- Ne panaszkodj, ne becsméreld a konkurenciádat, és ne politizálj
- Légy képben, de nem légy nagyképű
- Ne fogyassz sokat, légy diszkrét és mértékletes
- Fogalmazz pontosan, szabatosan, ne beszélj hangosan és ne gesztikulálj erőteljesen
- Ne félj az egésztől, némi gyakorlattal bárkihez odaléphetsz egy szóra
- Ne dicsekedj, ne dicsérd a saját dolgaidat, viszont álszerénynek sem kell lenned
- Légy tisztában értékeiddel, céged, terméked, szolgáltatásod értékével



Nagyrészt hatékony stratégia, ha pontosan, tömören és érdekesen tudunk beszélgetni bármiről egy networkre alkalmas rendezvényen. Legfontosabb, hogy legyünk nyitottak és érdeklődők mások tevékenysége iránt. Nem árt némi tájékozottság, naprakész tudás és egy kis bátorság.

Networkre fel!
 

Egy felmérés szerint, 10 magyar startup vállalkozás közül 9 egy éven belül feladja, annak ellenére, hogy egyre több a jó példa arra is, hogy miként lehet világviszonylatban is jelentős sikert elérni egy hazai fejlesztőcsapatnak.

A startupok száma, kreativitása és aktivitása, a kedvezőtlen gazdasági és befektetői körülmények ellenére meglehetősen magas. A befektetők szerint ötlet van bőségesen, s
a kilencven százalékos lemorzsolódás sem tekinthető rettenetesnek. A tengerentúlon nem is tekintik igazi vállalkozónak azt, aki egy-két céget nem vitt csődbe, hiszen a tanulópénzt valahol meg kell fizetni.

Akkor mégis hol a különbség? Véleményem szerint ott, hogy a hazai vállalkozások többsége sokszor elfelejt igazán körülnézni, mielőtt világmegváltó ötletébe hatalmas pénzt fektetne. Egy ilyen hiba aztán sajnos sokszor kellemetlen helyzeteket eredményezhet.

Ilyesminek a szemtanúja voltam a napokban az Elevator Pitch Competition negyedik fordulójában, ahol ugyanabban a témában két megoldás ütközött úgy, hogy az mindkettő számára végül nagy tanulságokkal szolgált. Sikert viszont nem igazán eredményezett egyiküknek sem, annak ellenére, hogy mindkettőnek külön külön esélye lett volna erre.

                     JITTI                                                                        Egérút
 

Jitti | Nagy Bálint az EPC-n.                    VS.         Egérút | Molnár Miklós az EPC-n.

A lehetőség gyakorlatilag mindenki számára adott, néhány apró momentum azonban megjelenik a sikeresek oldalán s ez nem más, mint a szerencse, a jó stratégia, és a hatékony kommunikáció. Ezek nélkül gyakorlatilag esélytelen nyrő pozícióba kerülni.

A SmartUP gondolatiság teljesen új szemlélettel működő, induló vállalkozás stratégia, ami azokat a lehetőségeket keresi, ahol viszonylag gyorsan lehet a befektetők, felhasználók, vagy a vásárlók látóterébe kerülni, hazai, vagy akár nemzetközi szinten is. Ehhez azonban olyan alapokra van szükség, amelyre fel lehet építeni egy gyorsan növekedő épületet, amelyek elbírják a fejlődés ütemét, s nem omlanak össze kártyavárként a kiegyesúlyozatlan stratégia következtében.



Az okos kommunikáció természetesen a támadások ellen is védelmezheti a felépített álmainkat, helyes stratégiával még olyan kátyúkból is jól lehet kijönni, amelyek eddig ismeretlenek voltak a hazai kezdő vállalkozások történetében. A Szörcs esetében a tanulópénzt pont ennek a kommunikációs technikának a hiánya okozta, s a szerencsétlen véletleneknek nevezhető eseménysorozat végül az egész vállalkozás sikerét kockára tette. 

SmartUP-nak lenni sokkal bonyolultabb, mint hagyományos garázscégnek. Általános recept nincs, de az tisztán látható, hogy mind a győztesektől, mind a sikertelenektől érdemes tanulni. A nyerő kombináció minden esetben speciális elegye az egyediségnek, a kreativitásnak és a baklövések elkerülésére kiagyalt stratégiának.

S mint tudjuk csak a győztesek nem ítéltetnek!