Konferencián jártunk a múlt héten. Fontos, hogy a résztvevők többsége, még a befektetői oldalon is komolyan hisz az újrainduló pályázatokban. Remélhetőleg a kormányzati oldal is látja ezt a törekvést, mert nagyjából ezen múlik a hazai innováció jövője.

"Az innováció minden területén pozitív változásokat hozhat a válság révén leblokkolt K+F+I szféra újraindítása, egy új tudástranszfer stratégia bevezetése.

A Gazdaságilag Hatékony Tudástranszfer szakmai műhelykonferencián innovációs szakemberek, egyetemi oktatók-kutatók és a befektetői oldal képviselői vitatták meg a hazai innováció helyzetét, lehetőségeit.

Az amerikai intézeteknek juttatott átlagos kutatási összeg majdnem kétszerese a vezető európai intézeteknek juttatott pénzeknek. Noha Magyarország regionális vezető szerepre esélyes, ehhez azonban komoly összefogásra, tudatos irányváltásra van szükség, amely eredményeként elkészülhet egy hatékony, nemzeti szintű tudástranszfer stratégia, amely a gazdaság katalizátora és Magyarország versenyképességének egyik megalapozója lehet.



A tudás-hasznosítás stratégiájának kialakítása így elsősorban gazdasági kérdés, emelte ki a konferencia megnyitóján Nyékyné dr. Gaizler Judit PPKE ITK dékánja. Ezt támasztja alá az is, hogy számos területen egyre nagyobb a kereslet a hazai kutatók eredményeire.

 „Itt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán több olyan biotechnológiai- információtechnológiai kutatás-fejlesztési projekt folyik, amelynek végén nagy eséllyel alakulhatnak meg olyan kisvállalkozások, melyek a munka eredményeit a gyakorlatba, az ipar számára ültetik át. Korábban már több ilyen vállalkozás is elindult, karunkon pl. a tapintás- érzékelés és a robotika területén.” – emelte ki a konferencia kapcsán Dr. Prószéky Gábor, az egyetem innovációs dékán- helyettese.

„Korábban a Pázmány Péter Program volt hivatott támogatni a Tudásközpontokat, melyek 2004-2009 közötti időszakban 3, illetve 4 éves támogatási periódusban koordinálták a specifikus kutatási területeket. Ezen konzorciális kutatási egységek képviselték hazánkban azon célokat, amelyek a hasznosítható tudást és technológia-transzfert kívánták meghonosítani. A program lezárult, és a Tudásközpontok várják, mi a kormányzati szándék a sorsukat illetően.” - mondta Dr. Urbányi Béla a Szent István Egyetem tanszékvezetője.

A konferencia egyik szakmai kerekasztalában részt vevő kockázati befektetők szerint, a gazdaságilag hatékony tudástranszferhez nagy szükség van hozzáértő, speciálisan felkészült menedzserek képzésére, s a befektetések egyik legfőbb gátja ennek hiánya.

“A Tudástranszfer lényegében segít megszerezni a kutatóknak azt a tudást, amely segítségével a már bizonyítottan működő fejlesztések, gazdaságilag is látható eredményt produkáló vállalkozásokká növekedhetnek.” - hangsúlyozta Dr. Lacza Zsombor a Semmelweis Innováció vezetője.

Az egyetemek szerepe a tudásalapú gazdaságban kettős: képzett munkaerő biztosítása és új tudás létrehozása. A képzett munkaerő a meglévő álláshelyeket tölti be. Az új tudás, amennyiben hatékonyan eljut a gazdaságba, új cégekből, illetve megerősödött, növekedő, innovatív vállalkozásokból álló cégvilág kifejlődéséhez járul hozzá, ezzel a folyamat új adóbevételeket generál.

A sikeres tudástranszfer stratégia nem csak a gazdaság számára produkál eredményeket, új forrásokat, hanem eddig nem realizált bevételt is jelent az alulfinanszírozott kutatói rétegnek, s az egyetemek hírnevét is erősíti, felhelyezi őket az üzleti szempontból is sikeres egyetemek térképére."